4. Zúzmara félmaraton - 2019.01.13.

A mai napon 1 óra 58 perc alatt sikerült teljesítenem a 4. Zúzmara félmaratont. Akit érdekelnek a részletek, íme:
Az órám szerint valójában csak 20,83 km-t futottam (hm… pedig a 4-es zóna végéről indultam, és elég sokat szlalomoztam, miközben előztem végig a mezőnyt, végig az egész versenyen, lehet a BSI elmért vmit…), 5:40 perc/km-es sebességgel, 178-as átlagpulzuson (ami még mindig elég magas, de a BSZM-ig van még 9 hetem, addig ez még javulhat).
Ez volt a Zúzmara történetének legkönnyebb versenye az időjárás és terep viszonylatában. Végig egyenletes borult idő volt, tiszta levegő, semmi köd, semmi pára, nem esett csapadék, nem fújt a szél, kellemes futóhőmérséklet volt (+4-5 fok), az aszfalt szinte 100%-ban nedves, de hó és jégmentes, a lovi pedig még – a csodával határos módon – elég fagyott volt, de szinte alig csúszott, épp csak az elrugaszkodási fázisban éreztem kicsi nehézséget/kicsúszást, alig voltak pocsolyák, amiket kerülgetni kellett volna, alig placcsant víz a cipőmbe talán 2x, pont jól öltöztem, nem volt se melegem, nem is fáztam. Semmi másra nem kellett koncentrálnom, mint hogy percenként 168-szor kapkodjam a jobb és bal lábamat, egyben tartsam a mozgásomat és a tartásomat és a légzésemet akkor is, mikor már kicsit fáradok, és tartsam 5:30-as körül a sebességet, és így beérjek 2 órán belül - és akárhányszor az órámra néztem, azt láttam, hogy ez a terv most sikerülni fog.
A 8. km-nél kezdtem érezni a combizmomat, és konstatáltam, hogy az egy héttel ezelőtti 5:00-5:30 perc/km közötti futópados 15 km-es tempóedzés + az azt követő 2 órás edzőtermi gépezés, ami után 4 napig izomlázam volt, talán kicsit közel volt a versenyhez, máskor több időt kell hagynom… De szerencsére csak egy nagyon picit lassultam emiatt, a verseny első felében 5:37 perc/km volt az átlagsebességem, a második felében pedig 5:43, a lépésszámom is csak 2-vel csökkent percenként a második félben. Tudom, hogy a második félben gyorsítani illik, de ez most még nem sikerült. Örültem a kvázi egyenletes tempónak :)
Többször találkoztam a férjemmel, kb. a 15. km-nél mondta, hogy ha be akarok érni 2 órán belül, az aszfaltos részeken most már engedjem 180 fölé a pulzusomat. Így is lett, igyekeztem korrigálni a lovin bekövetkezett lassulást, és meghúzni az aszfaltos részeket. A befutót 4:27-el, 191-es végpulzussal sprinteltem le egy sráccal versenyezve :) És nagyon örültem, hogy sikerült megint 2 órán belül lefutnom egy félmaratont anélkül, hogy nagyon belassultam vagy meghaltam volna :) Nagyon sok betegség és baleset és sérülés hátráltatott 2018-ban. Remélem, ezt végre magam mögött tudhatom :) Csatoltam verseny közbeni, befutós, és befutó utáni érmes képeket – a startot ezúttal elmulasztotta a párom, túl nagy volt a tömeg. Fekete ruhás, narancs cipős, kék-fehér BSZM-es kendős csajszit keressetek a képeken, az vagyok én :)



Kövess minket a Facebook-on!